„Király orra?”. Így nevezték el a nemrég felfedezett hadrosauruszt, amelynek tudományos neve Rhinorex condrupus. Körülbelül 75 millió évvel ezelőtt a késő kréta vegetációját böngészte.
Más hadrosauruszokkal ellentétben a Rhinorexnek nem volt csontos vagy húsos címere a fején. Ehelyett hatalmas orra volt. Ezenkívül nem egy sziklás kiemelkedésben fedezték fel, mint a többi hadrosauruszt, hanem a Brigham Young Egyetemen, a hátsó szoba egyik polcán.
A dinoszaurusz-kövületvadászok évtizedeken át csákánnyal és lapáttal, néha pedig dinamittal végezték feladataikat. Minden nyáron több tonna sziklát véstek és robbantottak szét, csontok után kutatva. Egyetemi laboratóriumok és természettudományi múzeumok részleges vagy teljes dinoszaurusz-csontvázakkal. A kövületek jelentős része azonban ládákban és gipszöntvényekben marad a tárolóedényekben. Lehetőséget sem kaptak arra, hogy elmondják a történeteiket.
Ez a helyzet mára megváltozott. Egyes paleontológusok a dinoszaurusz-tudományt úgy írják le, mint amely második reneszánszát éli át. Ez azt jelenti, hogy új megközelítéseket alkalmaznak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a dinoszauruszok életébe és korába.
Az egyik ilyen új megközelítés az, hogy egyszerűen megnézzük, amit már találtak, ahogyan az a Rhinorex esetében is történt.
Az 1990-es években a Rhinorex kövületeit a Brigham Young Egyetemen helyezték el. Abban az időben a paleontológusok a hadrosauruszok törzscsontjain talált bőrlenyomatokra összpontosítottak, így kevés idő maradt a sziklákban még megkövesedett koponyák számára. Aztán két posztdoktori kutató úgy döntött, hogy megnézi a dinoszaurusz koponyáját. Két évvel később felfedezték a Rhinorex-et. A paleontológusok új megvilágításba helyezték munkájukat.
A Rhinorexet eredetileg Utah egy Neslen lelőhelyének nevezett területéről ásták ki. A geológusoknak elég világos képük volt a nesleni lelőhely réges-régi környezetéről. Torkolati élőhely volt, mocsaras alföld, ahol édes és sós vizek keveredtek egy ősi tenger partjainál. De a szárazföld belsejében, 200 mérfölddel arrébb a terep egészen más volt. Más hadrosauruszokat, a tarajos fajtát, a szárazföld belsejében ásták ki. Mivel a korábbi palenontológusok nem vizsgálták meg a teljes Neslen-csontvázat, azt is feltételezték, hogy egy tarajos hadrosaurusz. Ennek a feltételezésnek az eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy minden tarajos hadrosaurusz egyformán képes kiaknázni a szárazföldi és a torkolati erőforrásokat. Egészen addig, amíg a palenotológusok újra nem vizsgálták, valójában Rhinorexről van szó.
Mintha egy kirakós darab a helyére kerülne, és felfedeznék, hogy a Rhinorex a késő kréta élet egy új faja. A „Királyorr” megtalálása azt mutatta, hogy a hadrosaurusz különböző fajai alkalmazkodtak és fejlődtek ki, hogy betöltsék a különböző ökológiai réseket.
A poros tárolóedényekben lévő kövületek alapos vizsgálatával a paleontológusok új ágakat találnak a dinoszauruszok életfájában.
——— Dan Rischtől
Feladás időpontja: 2023.02.01